Ó, azok a régi szép idők. Amikor még gyerekként semmi gondunk nem volt és önfeledten játszottunk. Még nem volt se okostelefon, se számítógép, se internet. Emlékszem, hogy mennyit labdáztam, társasoztam, fogócskáztam, bújócskáztam. Amikor még télen nagy havazások voltak és angyalt csináltam a hóban vagy szánkóztam vagy hóembert építettem. Amikor rádióból hallgattam a zenéket és vettem fel a számomra legszimpatikusabb zenéket kazettára.

Visszatekintve csodás gyerekkori élmények keringenek emlékeimben. Szinte mindenki úgy is tekint vissza kiskorára vagy akár néhány évre is, hogy régen minden jobb volt. Azonban hiába gondolok a régi időkre úgy, mintha minden szép és csodás lett volna, nem volt az. Legalább is nem mindig. A múltba vissza-vissza pillantva valamiért jobbnak tűnik, mint ami most van, most zajlik velem, körülöttem. Nyilván sokan mások is így vannak ezzel. Valószínű a jövőben majd a jelenlegi időszakunkra gondolunk úgy vissza, hogy minden sokkal jobb volt, pedig valószínű, hogy nem teljesen így van. Manapság már más világ van és talán ezért érzem úgy, hogy nem olyan felhőtlen minden. Felnőttként már más világ van és ez nem csak a mai modern kor miatt van. Azonban lelkem mélyén még mindig ott lakozik valemennyire a gyermeki énem. A jelen is lehet csodás, ha azzá teszük és úgy éljük, ahogy azt gyerekként tettük. Már nyilván nem lesz ugyanaz, mint akkor, hiszen a világ változik és mi emberek is változunk, de a gyerek ott lapul bennünk mélyen. Vannak akik magukba rejtik és vannak akikből előfordul, hogy néha-néha ki-kivánkozik. Persze, olyanok is akadnak akik soha nem nőnek fel. Mindenből ki lehet hozni a jót, sőt a legjobbat.

Igyekszem így felnőtt fejjel úgy élni, hogy szép legyen a jelen, hogy a jövőben úgy emlékezzem majd vissza, hogy csináltam amit jónak láttam (még ha esetleg hibáztam is) és erre az időszakra is úgy tekinteni majd büszkén, boldogan, hogy megtettem amit szerettem volna, elértem az ideális céljaimat, kipróbáltam új dolgokat, belevágtam új lehetőségekbe. A múlt már elmúlt akár jól vagy akár rosszul, de a jelenben mèg tehetünk csodás és jó dolgokat, a jövő pedig még talány, de ha megfelelő lépéseket teszünk felé, akkor az már nagyszerű.